Editing Openai/692d9b71-4a18-8007-95f9-0a7d975c02f0 (section)

==== 1. Mit tartalmaz a konvergenciaprogram? ====

===== 1.1. Nyugdíjrendszer (I. PDF) =====

Diagnózis
* Hosszú demográfiai leírás: népességcsökkenés, elöregedés, kivándorlás; egyre kevesebb aktív tart el egyre több nyugdíjast. I
* Grafikonokkal alátámasztva: függőségi ráta, születéskor várható élettartam, kivándorlás vs. aktív járulékfizetők stb. (2–7. oldal). I
* Konklúzió: a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan, implicit államadósságot termel, reform kell.

Javasolt modell

A szöveg lényege:
* Az 1997-es hárompilléres reformot (állami felosztó-kirovó + magánnyugdíj + önkéntes) „jó iránynak” tekinti, de elégtelennek. I
* Erősen tolja az egyéni számlás, NDC-logikájú rendszert (svéd modell) és a chilei kötelező magánnyugdíj-rendszert, mint referenciát. Hosszú összehasonlító táblázatok: USA 401(k), Chile, Svédország vs. Magyarország. (9–14. oldal). I
* Kulcsüzenetek: - személyre szabott, járulék-függő nyugdíj, - a mai felosztó-kirovó elemet szűkíteni, - erősebb tőkefedezeti / virtuális számlás elem, automatizált korrekciókkal (élettartam-függő nyugdíjkorrekció, demográfiai fék).

Fiskális üzenet
* A vezetői összefoglaló külön kiemeli: a cél a nyugdíjkiadások GDP-arányos fékbetétele, hogy 2050-re ne szaladjon el a mutató. I
* A reform nélkül pálya: GDP-arány 22→>25% körül. Reformmal: kontrolláltabb, de a konkrét számok a PDF-ben elég illusztratívak, nem látszik mögöttük komoly modell. I

Bottom line:
Ez egy struktúrális nyugdíjreform víziója: NDC-jellegű, egyéni számlás, erős beépített automatikus fékekkel, hosszú távú kiadáscsökkentési céllal.

===== 1.2. Új járulékrendszer (II. PDF) =====

Új járulékstruktúra

Az II. PDF egy teljesen új „járulékportfóliót” ír le: II
* többféle, név szerint elkülönített alap: - egészségügyi fenntartási járulék, - nyugdíjszolidaritási járulék, - szakképzési hozzájárulás, - szolidaritási egészségügyi járulék stb.
* mindenhez tartozik: - mérték (%), - fizető (munkáltató / munkavállaló), - felhasználási cél (melyik alap, milyen kiadás).

A konkrét százalékok a beszkennelt minőség miatt nehezen olvashatók, de a grafikonokból látszik:
* A járulékbevételek jelentősen nőnek 2027–2035 között, mind az egészségügyi, mind a nyugdíjszolidaritási, mind a szakképzési alapokban. (8–11. oldal: emelkedő görbék, mrd Ft). II
* A táblázatokból és a III. PDF makromodelljéből jön ki az a kb. 1300 milliárd Ft/év plusz teher, amiről a sajtó ír.

Adminisztrációs modell
* Az II. PDF erősen támaszkodik NAV-digitalizációra: - automatikus bevallás, e-AFA-szerű járulékrendszer, - valós idejű befizetés-monitoring, - papiros folyamatok kiváltása. II
* Grafikon: adminisztratív költségek reform nélkül ~170 mrd/év, reformmal ~100 mrd-ra csökkennek 2035-re. II

Ütemezés
* 2026: jogalkotás + IT-fejlesztés,
* 1. 1. 01.: NAV-rendszer próbaüzem,
* 2028 körül: teljes kötelező átállás. (14–16. oldal). II

Bottom line:
A jelenlegi SZOCHO + egyéb járulékok helyett új, tagolt, magasabb hozamú járulékrendszer jönne létre, erősen digitalizált NAV-infrastruktúrával. Nettóban ez közteher-emelés, még ha átcímkézve is.

===== 1.3. Adócsomag és makromodell (III. PDF) =====

A III. PDF két nagy blokkot visz:
# Három új/átalakított adónem: progresszív SZJA, vagyonadó, „különadó”.
# Célzott fogyasztási adóemelés alkoholra és dohányra. III

Új adónemek – volumen
* Az első fejezet szerint az új adók évi kb. 1300 mrd Ft többletbevételt hoznának, ez ~2,2% GDP. (grafikon: „Új adónemek éves bevételi hatása”). III
* Osztás a diagram alapján: - progresszív SZJA – kb. 300–400 mrd, - vagyonadó – kb. 700 mrd, - különadó – kb. 200 mrd nagyságrend.

Ez teljesen egybeesik az Index/Economx kiszivárgott adataival: vagyonadó 500 millió Ft feletti vagyonra, 6,5% körüli effektív kulcs, széles vagyonelemekkel. Index<ref>{{cite web|title=Index|url=https://index.hu/gazdasag/2025/12/01/tisza-programtervezet-gazdasagi-osszefoglalo-teljes-nyilvanossag/|publisher=index.hu|date=2025-12-01|access-date=2025-12-01}}</ref>

Jövedelmi decilisek hatása

A 10. fejezet egy illusztratív decilis-modell: III
* Nettó jövedelemváltozás (%) decilisenként: - D1–D3: +3,5 – +2,5%, - D4–D6: +2 – +1%, - D7: ~0%, - D8: –2%, - D9: –4%, - D10: –7%.
* Adótehermegoszlás: D1–D3 kicsit kevesebbet fizet, D10 részesedése 23%→27%-ra nő.

Üzenet: nettó nyereség az alsó 60–70%-nak, jelentős veszteség a felső 10–20%-nak.

Államháztartás és hiány
* Grafikonok: reform nélkül az államadósság/GDP 110% körül is lehet 2050-re; reformmal ~70–80% között stabilizálódik.
* A makromodell szerint a plusz bevételek: - részben hiánycsökkentésre, - részben nyugdíj- és egészségügyi kiadásokra mennek.

Alkohol- és dohányadó blokk

A III. PDF vége külön tanulmány alkohol- és dohányfogyasztásról: III
* kiinduló helyzet: Magyarország az EU-átlag fölött fogyaszt,
* javaslat: jelentős jövedéki / áfa-terhelés emelés ezekre a termékekre,
* modellezett eredmény: - költségvetési bevétel +400–800 mrd/év, - egészségügyi kiadások hosszú távon csökkennek, - a fogyasztás mérséklődik.

Bottom line: ez egy keményen redisztributív, balra húzó adócsomag, explicit célzott megszorítással a felső jövedelmi/vagyoni decilisek és „bűnös fogyasztás” irányába.